HASZNOS WEBOLDALAK
DTKH ügyfélszolgálat
MÁV jegyvásárlás
MVM Next Online ügyintézés

Monorierdő Pest-megyében, Monori-járásban helyezkedik el Budapesttől 40-42 km-re. Földrajzi szemlélet alapján a Kárpát-medencében, az Északi-középhegyég és az Alföld határán, pontosabban a Gödöllői-dombság és a Duna-Tisza közi homokhátság területén a Monor-Irsai dombság, Pilis-Alpári homokhát és a Pesti-hordalékkúp síkság hármas osztottságában található.

1. ábra Monorierdő Bogárzó-rét, az egykori Ős-Duna által lerakott homokon létrejött nyílt- és zárthomokpusztagyep.
Fotó: Balogh Szabolcs

A fiatal eróziós-deráziós formákban gazdag dombvidék alapját ugyan a felső-pannóniai agyagos üledék adja, de erre több méternyi lösz (helyenként 10-30m), valamint keresztrétegzet homok rakódott a felső pleisztocén idején. Ahogy az Ős-Duna egyre jobban bevágódott hátrahagyva az egykori medreit, a lerakott üledék mozgásba lendült. Kutatások sora bizonyítja, hogy az első jelentős homokmozgásra a térségben a felső-pleniglaciális, valamint a Dyras időszakban került sor (kb.i.e. 13.000-11.800. Ez a korszak a megafaunák és a paleolitikumi kultúrák végét is jelentette.)[1] A folyóvízi üledékekkel és futóhomokkal szabdalt táj a glaciálisok és interglaciálisok váltakozása során többször is mozgott. Ekkor alakultak ki a különböző típusú löszös, homokos áthalmozódások azaz a település dombjai.

[1] LÓKI J. (2009): Eolikus folyamatok vizsgálata Magyarországon. In: Kiss T, Mezősi G. (szerk) recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. (Földrajzi Tanulmányok2.) JGYF Kiadó Szeged, pp 173-183.

2. ábra Aktív homokos felszín a település határában
Fotó: Balogh Szabolcs

Talajtípusait tekintve ezeken a magasabb térszíneken csernozjon-barna erdőtalajok jellemzőek. Mechanikai összetétele vályog, vályogos-homok, amelyben csekély 1-3 % szervesanyagtartalom található. A talaj kedvező vízgazdálkodását kihasználva ezeket a területeket elsősorban a mezőgazdaságban hasznosítják (szántó, szőlő, rét-legelő).

Monorierdő déli részén a réti csernozjom talajtípusok az elterjedtek. A löszös talajképző üledéken keletkezett talajtípus kiváló termőképességű! Viszont, ahol homokosabb az üledék, ott inkább a csernozjom jellegű homoktalajok a jellemzőek, amelyek igen gyenge termőképességgel rendelkeznek.

Éghajlati jellemzőit megnézve, az éves napfénytartam 1950-2000 óra között változik. Az évi középhőmérsékeltet tekintve 10-10,2 °C között jellemző. Fagypont alatti napok száma 190. A településen a legmelegebb nyári maximum hőmérséklet átlagosan a 34,2-34,6 °C körüli, míg télen a leghidegebb téli napok minimum átlaga a – 14,8- -17,3 °C között változik. Csapadék mennyiségét tekintve összesen évente 530-580 mm közötti volt, manapság már alig éri el az éves 420 mm-ert. Az uralkodó szélirány kiemelkedően NY, ÉNY-i. Átlagos szélsebesség 3m/s körül van. [1]

Vízrajz

Településünk a Tápió-patak felső vízgyűjtő területéhez tartozik, amelyen belül száraz, gyenge lefolyású a vidék. Természetes vízfolyásokban igen szegény (mondhatni, a település területén egy kis erecske se található). Nem volt ez mindig így, hiszen nem is olyan rég még az Ős-Duna egyik mellékága (Würm-glaciális idején) rakta le ide üledékét. Történeti leírásokból, valamint korabeli jegyzetekből tudjuk, hogy a Szárazhegy lábánál, valamint a Monor határában lévő úgynevezett Paplapos területén anno nagykiterjedésű lápos, vizenyős, mocsaras térszín volt található. Ezt bizonyítja az 1883-ban elkészített III. Katonai felmérés (úgynevezett „ferencjózsefi térkép”). Ekkor jól láthatóak és pontosan beazonosíthatóak a szél által kivájt mélyedésekbe, a környező dombokról lefolyó csapadékvíz által létre jött Bogárzó tavak. A deflációs tavak jellemzője, hogy vízszintjük a környezetük csapadékmennyiség alakulása által növekszik, vagy csökken. Északabbra volt található a Nagy-Bogárzó (régi nevén az Új-Bogárzó tó), délebre pedig a Kis-Bogárzó (Ó-Bogárzó). A tavak egészen az 1970-es évekig nyílt víztükörrel rendelkeztek. Ezt követően folyamatosan kiszáradtak, illetve a maradék víztesteket gazdasági megfontolásból kikaparták és átalakították.

[1] Mezősi G. (2011): Magyarország természetföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 709-713.

3. ábra Bogárzó-tó kiszáradása a Katonai történeti térképeken
Készítette: Balogh Szabolcs

Mivel a tavak vizeinek nem volt természetes utánpótlása, így azok a kevesebb csapadék mennyiség miatt, valamint a belvíz elvezetésének érdekében a tórendszer közepébe létesített 24. számú Monori-csatorna és mellék csatornái munkája során teljesen kiszáradtak

A mezőgazdaság, valamint a rekreációs tevékenységeknek köszönhetően viszont jó pár mesterséges víztározóval találkozhatunk.

Ilyen például a 2021.06.09-én megnyitott Csepp-tó, amely elsősorban a sporthorgászok számára lett kialakítva. A tóban a telepített halállomány között tükörponty, tőponty, compó, keszeg félék, csuka, süllő, balin is megtalálható.

 

 

4. ábra Az egykori tómeder elhelyezkedéséről árulkodnak a vakondtúrásokban fellelhető különböző vízhez köthető puhatestűek meszes külső vázai. A képen látható Pocsolyacsiga (Radix peregra korábban, Lymnaea peregra), Kerekszájúcsigák (Valvatidae), Hólyagcsigák (Physidae) és az Éles csiga (Planorbis planorbis). Fotó: Balogh Szabolcs

5. ábra Ó-Bogárzó-tó kiszáradása Fotók: Balogh Szabolcs

Monorierdő természetes területei

            Monorierdő legnagyobb része kultúrterületként szerepel. A település területére a löszös-erdősztyepp-vegetáció volt a jellemző, de sajnos a természetes fás társulások maradványai már csak elvétve lelhetőek fel. A település közvetlen környezetében, mint ahogy a neve is sugallja egykor és még ma is jelentős az erdőterületek aránya. Az erdős területek még a település XX. századi kialakulásának derekán is összefüggő nagy kiterjedésű területen húzódtak a dombok lábánál egészen Pilis város területéig.

2. ábra Aktív homokos felszín a település határában
Fotó: Balogh Szabolcs

advanced-floating-content-close-btn
advanced-floating-content-close-btn

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Monorierdő Polgármesteri Hivatala 2025. július 21. és 2025. július 25. között igazgatási szünetet tart. Az igazgatási szünet alatt szünetel az ügyfélfogadás, az ASP elektronikus útvonalán érkező beadványok, valamint a posta által, illetve személyesen kézbesíteni szánt beadványok fogadása. Halaszthatatlan anyakönyvi ügyben (születés vagy haláleset anyakönyvezése) a +36/70-638-7535-ös telefonszámon 2025.07.23-án (szerda) 8:00-tól 12:00-ig tartunk ügyeletet. Kérem a Tisztelt Ügyfeleket, hogy ügyintézésüket szíveskedjenek 2025. július 21-e előtti időpontra időzíteni, vagy az igazgatási szünetet követő első ügyfélfogadási napon 2025. július 28-án keressék fel a Hivatalt. Kérjük ügyfeleink szíves türelmét és megértését!

Megszakítás