2017. okt. 23., Gyöngyi Az 1956-os forradalom ünnepe

Jelenlegi hely

Környezetünk

Földtörténet

A területen agyagos rétegek fejlődtek ki, melyek helyenként a felszínre kerültek. Az agyagra harmadkori folyami (Ős-Duna) homok települt nagy vastagságban. A harmadkor végén megindult hegységképződés magasba emelte a területet és fiatal eróziós dombság alakult ki. A felszíni formák nagy egységeit a nagyobb kiterjedésű lapos felboltozások és a kisebb-nagyobb törések-vetődések határozzák meg, amelyek a hosszabb patakvölgyeket követik.

A felszínt nagyobbrészt lösz, illetve löszös homok, kisebb részben futóhomok fedi, melyeken löszös és agyagos, zömében jó minőségű talajok alakultak ki. A legkiterjedtebb futóhomokos terület a 190 m magas Strázsa-hegy, ami 130 méterig az egykori monori Ős-Dunavölgy felszínéig húzódik. (A hagyomány szerint a domb a nevét a török időben kapta, amikor a lakosság innen kémlelte a környéket.)

Ez a peremi homokterület már a Duna-Tisza-közti homokhátsággal köti össze a Gödöllői-ceglédberceli-dombságot.
A sok homokhordalék miatt a löszös területek anyaga is igen homokos, s néhol a löszben a homokpászták jól kivehetők. Sok a fiatal, meredek lejtő, a területet eróziós barázdák és vízmosások szántották fel. A mély bevágású völgyek a vízfolyások formáló munkájának eredményei. A határ nyugati, déli része síkvidéki felszínének kialakulásához a levantei - ópleisztocén süllyedés játszott jelentős szerepet, ahová az ősi Duna hordta törmelékét. A felszínét a pleisztocén végén és a holocénban képződött futóhomok borítja.

Vízrajz

A környék vízföldtani vonatkozásban átmeneti területen alakult ki a Gödöllő-ceglédberceli-dombság és a Duna-Tisza közi síkvidék között.

A Gödöllő-ceglédberceli-dombság kedvezőtlenebb, az utóbbi jobb vízföldtani adottságú.

Ezen a tájon halad át a Duna és a Tisza fő vízválasztója. A Duna vízgyűjtőterületéhez a Pesti hordalékkúp-síkságon eredő kisebb patakok, a Tisza vízgyűjtőterületéhez a Gödöllő-ceglédberceli-dombság és a Pilis-alpári-homokháton eredő időszakos vízfolyások tartoznak.

Éghajlat

Éghajlata átmeneti az alföldi és a hegyvidéki éghajlat között. A magasabb fekvésnek megfelelően valamivel kisebb a középhőmérséklet értéke (10 °C), és a napsütéses időszak (évi 1950-2000 óra), mint az alföldi részeken. A legmagasabb hőmérséklet sokévi átlaga 34,2 - 34,6°C körül mozog, míg a minimumok sokévi átlaga -14,8°C és -17,3°C körül alakul.

A csapadék 530-580 mm, szeszélyes területi eloszlásban. Uralkodó szél a nyugati, észak-nyugati.

Az ország több tájegységén a ködös napok száma 40 nap körül alakul. Monor és vidéke körzetében kis távolságon belül is szeszélyesen változik, mozaik szerűen helyezkedve el: 34- 49 nap között számolható.

Élővilág

A természetes növénytakaró is átmenetet képez a hegyvidéki és az alföldi flóravidék között. A dombságokon dombvidéki és alföldperemi erdős puszták, a síksági részeken mérsékelten száraz, illetve száraz erdős puszták találhatók. A Pesti hordalékkúp-síkság és a Pilis-alpári-homokhát növénytakarója az Alföld flóravidékén belül a Duna-Tisza közi síkvidék flórajárásába tartozik. A Gödöllő-ceglédberceli-dombság keleti része alföldies növényzete miatt az Alföldhöz, a Gödöllői-dombság pedig a Mátra flóravidékhez tartozik.

A löszvegetáció főként löszpusztarét, törpemandulás. A hajdani őstölgyesek már csak nyomokban maradtak meg. A löszhátak erdősztyepp-erdeje a tatár-juharos tölgyes. A medencékben gyakoriak a gyertyános bükkösök elemei is. A mélyen bevágódott, patak nélküli völgyekben gyertyános-tölgyesek húzódnak. A száraz, meleg déli oldalakon mészkedvelő tölgyesek tenyésznek, főleg molyhos-tölgy állománnyal. Elterjedtek a vízi, mocsári és lápi társulások is. A homoki beerdősödés során a pusztai tölgyes és gyöngyvirágos tölgyes, a gyertyános, a nyíres, a szürke nyár és a szomorúfűz egyaránt kialakult. Állatvilágának jellemző fajai az őz, nyúl, fácán, fogoly, fürj.

Eseménynaptár

h k s c p s v
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 

Hivatali ügyfélfogadás

2213 Monorierdő,
Szabadság u. 50/A

Hétfő
13:00 – 18:00 óráig

Szerda
08:00 – 12:00, és
13:00 – 16:00 óráig

Péntek
08:00-11:00

Központi telefonszám:
06-29-419-103